2017. november  19. vasárnap - Erzsébet holnap: Jolán
Látványosságok

GYÍMESBÜKK

 

Az ezeréves határ. Bennünk élő történelem!

Gyimes földrajzi fekvése miatt már korán összekapcsolódik a határvédelemmel és első ideiglenes telepesei őrt álló katonák voltak. A 18. században a katonáskodás és a növekvő közterhek előli menekülésképpen vándorolnak székelyek Moldvába és a Gyimesekbe. A Moldvából érkező románsággal keveredve, annak kulturális elemeit integrálva, jön létre egy új etnikai csoport, a gyimesi csángóság. Az 1694-es csíki tatár betörésről tudósító források még nem tesznek említést gyimesi településekről, jelenlétük ezen a vidéken, legjobb esetben csak kb. 300 évre tehető. (forrás: Wikipedia)

 

Rákóczi-vár

 

Bethlen Gábor építtette 1626 körül. Fő szerepe a völgyben futó kereskedelmi út és a határ ellenőrzése, az áruforgalom vámolása volt - védelmi szempontból nem volt jelentős, bár az időnként Moldva felől betörő fosztogató tatároktól védeni kellett az országot.
Első neve Ghemes vára volt, amit feltételezések szerint a területen akkoriban élő gímszarvasokról kapott. A 18. század elején II. Rákóczi Ferenc megerősíttette, ekkor kapta mai nevét.
A vár a Kőorr-hegycsúcs Antalok sorka nevű hegygerinc-nyúlványára épült, mely a Tatros völgyébe érve meredeken ér véget. A vár és az út közötti szintkülönbség kb. 30 méter volt, ezért várépítéskor feljárót építettek ide, amelyet később fatetővel fedtek le.

Orbán Balázs a következőképp írt a várról és a határátkelőről:
„A kőcsuptól éles sziklagerincz nyulik le egészen a Tatros völgyéig, ennek – a völgyet összeszoritó – magas meredek előfokán van egy szép fekvésű erőd (Blockhaus), mely feltehetőleg a régi Gyimes vára helyén fekszik, s annak romjaiból épült.
Ezen erődhöz 134 lépdés fedett folyosó vezet oly meredeken, hogy gyalog is nagy fáradsággal lehet oda fel jutni, s mégis 1789-ben fel- és lelovagolt azon egy Lacz András nevü székely huszár.
A túl oldalon szintén erőditett előfok szökel elő; ezek annyira elzárják a völgyet, hogy a Tatrosnak alig marad keskeny sziklaszegélyezte mederhely. A vámhivatal épületei és a szerény kis kápolna ezen baloldali előhegy oldalának egy mélyületében vannak elrejtve. Ezen hadtanilag igen erős, könnyen védhető pont igen festői képet ád, mint azt mellékelt rajzunk mutatja.
Egy karózat (pallisade) zárja át a leirt, s a mellékelt képben bemutatott erődök közt, a Tatros szük völgymedrét; ezen gyenge kertelésen túl már Moldova határa kezdődik, ronda vámépületeivel, lomha határőreivel, uj Dacia nyomoruságos voltának szembeszökő képét mutatván fel.”
A vár a 19. század közepéig volt használatban, amíg meg nem épültek a határkapuk, vámhivatali épületek és a határőr laktanyák. (forrás: Wikipedia)

 

A gyimesbükki vasúti őrház – vasúti múzeum

 

1894-ben Magyarország és Románia új vasútvonal építését határozták el, mely a gyimesek völgyében lépi át a határt. A Csíkszereda-Gyimesbükk-vasútvonal megépítése szükségessé tette két bevágás elkészítését: az egyik a falu fölötti dombot és a rajta álló temetőt érintette, míg a másik a várhegyet. A vasút a Gyimesbükk elhagyása után a vár tövében átlépi a Tatros folyót, elhalad a 30. számú vasúti őrház mellett (mely a MÁV legkeletibb őrháza lett) és utána néhány méterrel átlépi a határt. Ezután újabb hídon kel át a Tatros fölött - de már a román oldalon. A várhegy alatt 15 méternyi bevágást kellett végezni a vonal elvezetéséhez, amelynek során a régi feljárót elbontották, és új, meredekebb, 95 fokból álló lépcsősort építettek. A vasútvonal a magyar oldalon 1897. október 18-án nyílt meg. A román fél 2 év késéssel, 1899. április 5-én készült el a vasútépítéssel, ekkor indult meg a határforgalom. (forrás: Wikipedia)

 

A gyimesbükki régi római katolikus templom romjai

 

Régi római katolikus temploma 1782-ben épült, anyakönyvét 1785-től vezetik.

 

BOROSPATAK

 

A gyimesi csángó skanzen

 

Borospatakon működik a Románia egyetlen gyimesi csángó  skanzenje 23 ezer négyzetméteren a Boros patak két partján. A telken tizenegy, eredeti állapotában felépített és korhűen berendezett parasztház található Csíkmadaras, Gyimesbükk, Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok és Nagygyimes helységekből.

 

 

GYIMESFELSŐLOK

 

Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium (csángó gimnázium), a "sziklára épült ház"

 

 A gyimesfelsőloki Árpádházi Szent Erzsébet Római Katolikus Líceum  1994-ben indult egy teológiai profilú líceumi osztállyal, majd folyamatosan bővült óvodai, elemi és gimnáziumi tagozattal. A teológiai profillal párhuzamosan elindult egy természettudományos profilú képzés.

 

 

HÁROMKÚT (Trei Fântâni)


A Békás-szorostól 15 km-re délre található. Háromkút nevét 1913-ban említették először. A falu a legeltetésre feljáró gyimesiek szálláshelyeiből kezdett kialakulni.

Azelőtt a mai Hargita megyében található Gyergyószentmiklós (Gheorgheni), később a Neamţ megyei Almásmező (Bicaz-Chei) része volt; 1956-ban az utóbbiból vált külön.

Gyergyószentmiklósról a Gyilkos-tó irányából meglehetősen rossz úton lehet eljutni (errefelé nem vezet aszfaltút) a festői szépségű Kisbékás-patak völgyébe. A Gyilkos-tótól mintegy 15 kilométerre levő Háromkút a Kisbékás-patak két oldalán elszórtan sorakozó házakból áll. A bal parton mintegy ötven család él, zömében magyarok, a patak másik partját alig fél tucat román család lakja. A falu lakói túlnyomórészt gyimesi csángók. Az első telepesek Háromkútra a múlt század közepén érkeztek. Harminc gyimesközéploki gazda vette meg a terület egy részét. Kezdetben csak nyári szállásként lakták a területet, majd lassan állandó lakhelyükké vált. Háromkút három egymáshoz közel álló forrásról kapta a nevét. Legjelentősebb és legszebb a Meleg-forrásnak nevezett (télen sem fagy be) bővizű karsztforrás, amely a majd 1800 méter magas Fekete-Hagymás lábánál tör a felszínre. A forrásból kiömlő víz bővizű patak formájában ömlik a Kisbékás-patakba, amelynek kristálytiszta vizében még ma is mosnak az asszonyok. A falu fölé emelkedő fenyvesek már a Nagy-Hagymás Természetvédelmi Terület részét képezik.
1910-ben 101 lakosából 6 román, 95 magyar volt.
A 2002 évi népszámlálás adatai szerint Háromkútnak 166 lakosa volt, melyből 157 magyar.

PROGRAMLEHETŐSÉGEK
bővebben
 
537153 Gyimesközéplok, Hidegség
Hargita megye, Románia,
Mobil: 0040-721.424.413
Tel.: 0040-266.339.736
E-mail: prezsmerzsolt@muhos.ro